Teológiai és hitelvi

Ez a kis könyv feldolgozza Hóseás próféta könyvét, mégpedig úgy, hogy elgondolkoztatja minden kedves Olvasóját: a reformáció 500. évfordulója alkalmával nem csupán egy történelmi eseményre kell emlékeznünk, hanem újra és újra el kell gondolkoznunk, hogyan is állunk egyéni életünk megreformálásával. Mert igazi reformációt életünkben a megismert és a szívünkbe fogadott Szeretet képes létrehozni. És Isten: a szeretet.

A világ körülöttünk egyre átláthatatlanabb lesz. E szövevényben olyan dolgokkal is találkozunk, amelyek láttán meg is rémülünk: ezzel hadakozni, meghaladja emberi erőnket. Ám, ha beleöltözünk Isten „védőöltözetébe”, felvesszük az Ő fegyvereit, akkor bízhatunk abban, hogy győzünk.

A könyv célja, hogy kedvet ébresszen az olvasóban az apostol levelének elolvasására. A szerző hisz abban, hogy a Rómaiakhoz írt levélben mindenki felfedezhet olyan tanításokat, amelyek segíthetik keresztényi élete kiteljesedését. A Krisztus -követés ugyanis nem lmélet, nem elég szóban megvallani, hanem élni kell.

A könyv, amelyet Luther eredetileg latin nyelven írt meg, Theodore Graebner újszövetséges professzor angol nyelvű fordítása alapján kerül most először a magyar olvasók elé.  A nagy reformátort éppolyan szeretet és egyetértés fűzte a Galatákhoz írt páli levélhez, mint a Rómaiakhoz írt levélhez. Ez a Galata-kommentár azonban minden időkben aktuális, miután a törvény és kegyelem összhangja helyett ma is vagy az egyik, vagy a másik túlhangsúlyozásával találjuk magunkat szembe.

A Jézus megvallása az élet értelme újra a figyelem középpontjába helyezi a lelki növekedés ókori bibliai modelljét, hogy ily módon minden hívő alkalmazhassa azt személyes életében és Isten egyházának tagjaként.

A Szerző a Jelenések könyvéből kiindulva gyűjtötte össze az Istentől eredő elpecsételés leírásait, de végigküveti az Ó- és Újszövetség lapjain azokat az eseményeket, amelyek erről szólnak. Visszatekint Kain bélyegére és Ezékiel „pecsételő” férfiára, de különös hangsúlyt helyez korunkra, amely időben minden hatalom igyekszik megjelölni valamilyen módon a maga híveit. Mi döntünk: kinek a „pecsétjét” választjuk.

Mindannyian egy szebb jövőt szeretnénk magunknak és utódainknak. Mit tudunk azonban megoldani, amivel visszafordíthatnánk haldokló földünk sorsát? — Egyetlen kézben van a Föld sorsa: Istenében. Viszont az Úrba vetett hit táplálja a reményt, hogy a biztos isteni Szó szerint: lesz élet a holnapon túl is. M. A. Finley könyve a Generál Konferencia 2020 évre ajánlott kiadványa, egy üde, olvasmányos és a valódi reményt felmutató kötet.

Az élet nagy miértjei lépten-nyomon szembejönnek velünk életünk során. A nagy kérdések egy részét meg tudjuk válaszolni magunknak, többségük azonban megválaszolatlan marad. Igazságérzetünk, a jó és szép után való vágyakozásunk azonban nem engednek: válaszokat, megoldásokat követelnek. A Boldog Élet családi életmagazin cikkírói számos szakterületen igyekeznek vezetni bennünket, ráébreszteni egy-egy nagy miért magyarázatára.  

A keresztény lelkiség utolsó száz évében történt változásokról a mű szerzője így ír: „lelki szökőár hullámai söpörtek végig Észak-Amerikában”, de nyugodtan tegyük hozzá: Európában is. Az új „lelkiség” jelen van az istentiszteleteken, tanításokban, vetítéseken megjelenő misztikus gondolatok formájában vagy a sekélyes és művészi értékeket egyáltalán nem, vagy alig képviselő gyülekezeti ének-zenekultúra térhódításában. Amiként a vallási világban az „új” utáni vágy, akként van jelen a nemzetközi politikai-társadalmi életben az „új világrend” utáni törekvés is. 

Megnyerő, de nem feltűnést keltő; prófétai, de nem spekulatív – írják a kritikusok az itt látható könyvről. Ma sokan sokfélét mondanak a végidőről. Látva a világ eseményeit egyesek közeli világvéget vízionálnak. Eközben kevesen veszik figyelembe, mit mond a Könyvek Könyve valójában. Pedig a jövőre vonatkozó próféciáit tekintve aligha akad versenytársa. Több ezer év és több tucatnyi beteljesedett jövendölés mutatja, hogy érdemes komolyan venni, mit mond.  

A kötet két akadémiai értekezés írott, nyomtatott változata, amely részletesen bemutatja a borkészítés és borfogyasztás történeti hátterét először az egyiptomi, majd a mezopotámiai, végül a görög és római kultúrákban. A szerző számára kiemelten fontos a "kultúra" kifejezés, hiszen az említett társadalmakban mindkét fogalom összetett társadalmi s egyben vallási cselekményeket fed le. A könyv második felében a "bor" kifejezés héber és görög etimológiájából kiindulva annak bibliai jelentéseit tárja fel a prófétai hagyománytól az Újszövetségben használt szimbolikus értelmezéséig. Az utolsó fejezet a bor mai, 21. századi kulturális hatásairól szól, különös tekintettel annak az egyes embert és egész társadalmakat érintő etikai kérdésekre.

Szilvási András e főiskolai tankönyv megírásával nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a saját személyiségének formálódása révén megszerzett lelkipásztori tapasztalatait a mértékadó szakmai ismeretek hátterén mintegy csokorba gyűjtve kínálja fel mind a jelen, mind pedig a jövő teológusainak. Nem túlzás kijelentenünk, hogy ez a vállalkozás kétségtelenül maradandó szellemi értéket hívott életre. (...) A szerző megállapításai helyenként kifejezetten sarkosak, sőt egyesek számára talán még túlzottan szókimondónak is tűnhetnek. Ezek alkalmazása azonban nagyon is célzatos, hiszen a leendő teológusokban az építő jellegű kritikai reflexiók kialakulását, valamint azok kibontakozását hivatottak elősegíteni.

Dr. Tonhaizer Tibor