Egyházszociológiai szövegek és feladatok (Kamarás István)
|
A múlt század hatvanas éveitől alapvetően megváltozott a vallás társadalmi szerepe, és részben átalakultak a vallásosság formái is. A szekularizáció nemcsak az állam és egyház formális vagy informális szervezeti elválasztásának folyamatát tette visszafordíthatatlanná, hanem az utóbbi társadalmi befolyásának csökkenését is, ami az egyén vallástól és egyháztól való függetlenségének növekedéséhez vezetett és vezet. A vallások, egyházak és hívők nem kerülhetik meg, hogy alaposan elemezzék a kialakult helyzetet és a társadalomban, valamint az egyházakban zajló folyamatokat. Ebben segíti az Olvasót ez a kötet. Wildmann János közgazdász, teológus, habilitált egyetemi docens |
|
| Elérhetőség: | 449 db raktáron |
Leírás
Örömmel ajánlom Kamarás István szociológus, egyházkutató legújabb szöveggyűjteményét mindazoknak, akik tudni szeretnék, hogy mit jelent Ferenc pápa sokat emlegetett kifejezése, a szinodalitás, az egyházban. Kamarás István írói és kutatói munkáját végig a szinodalitás szellemében művelte, mert mindvégig a közösségi, az alulról szerveződő, testvéri egyházképet állította elénk. Számára az egyház az a hely, ahol a hívek vagy betérők otthon érezhetik magukat, ahol az együttmunkálkodás révén felülmúlhatja az ember önmagát, és ahol megértik, hogy az élet több, mint a látható valóság.
A kötetben megjelentetett tanulmányok a szerző fájdalmas szeretetét mutatják egyháza iránt, ezért beszél a hiányosságokról, de nem rest megkeresni azokat a jó példákat, ahol mások már rájöttek a megoldásokra. Ezért hitelesen jelenik meg a kötetben az ökumenizmus mellett a szegények, a hátrányos helyzetűek szeretete.
Aki elolvassa a kötet tanulmányait, az sokat tanulhat önmagáról, mások jobbító szándékáról, mindezt az egyházért felelősen gondolkodóktól.
Bögre Zsuzsanna vallásszociológus, egyetemi tanár